2009-06-11 20:47:18• hírek • Gozner Gertrud

Erkölcsi válság okozta a gazdaságit

A gazdasági válság hatása egyéni és egyházi életünkre címmel szervezett konferenciát Szatmárnémetiben a Studium Academicum Alapítvány. A rendezvényre csütörtökön délután 15 órakor, a Szatmár-Kültelki református templom dísztermében került sor. A rendezvény meghívott előadói Hollandiából érkeztek, és a gazdasági válságnak az anyagi mellett erkölcsileg is romboló erejéről szóltak.

A konferenciát a házigazda szerepében Higyed János lelkipásztor nyitotta meg, majd átadta a szót Kállay László lelkipásztornak, a Studium Academicum elnökének. A krízis szó egyúttal ítéletet is jelent és ez a krízis talán magunk felett is kimondott ítélet - fogalmazta meg a lelkipásztor. Viszont minden krízisből van kilábalás, így abból az erkölcsi lazaságból is amibe a mai világ belekerült. Bízunk benne, hogy ez a krízis felmentő ítélet lesz a számunkra - zárta mondanivalóját a pap, majd átadta a szót az első meghívott előadónak.

Leen van der Waal, a Hollandiai Református Államismereti Párt (SGP) és a Keresztyén Únió volt EU Parlamenti képviselője az Egyház és politika viszonyát taglalta krízis idején. Van der Waal szerint a mostani válság a pénz elsődlegességének, a gyors meggazdagodásnak és a pénzügyi spekulációknak a következménye. A világ országai kénytelenek drasztikus intézkedéseket hozni, hogy csökkentsék a munkanélküliséget, és enyhítsék a válság hatásait.

Sokan a bankokat és a szabad kapitalista világot okolják a válságos helyzetért, de van der Waal szerint ennél komplexebb a helyzet. A holland politikus úgy véli, a kapitalista társadalmak túlságosan a pénzt és az anyagiakat tartották szem előtt és elfelejtkeztek a társadalmi felelősségről. Az emberek nem vették figyelembe a valós anyagi lehetőségeiket, a bankok pedig tömeges hiteleket bocsátottak a lakosság rendelkezésére.

A megoldás egyedül az lehet, ha szabályokat hozunk létre a kapitalista rendszerben. A kormány feladata, hogy megszorításokat eszközöljön a szabad kapitalista rendszer müködtetéséhez - fejtette ki a politikus. Kálvin születésének 500. évfordulója alkalmából egyre inkább előtérbe kerülnek Kálvin társadalomelméleti tanításai, miszerint nem a rendszerrel van a baj, hanem az emberi magatartással. Politizálni csakis a társadalom érdekében szabad, nem a társadalmat kell hibáztatni, hanem mélyebbre kell tekinteni és saját felelősségünket megvizsgálni - hangoztatta van der Waal. A keresztény egyház szerepe a válságban az, hogy a morális megújulás lehetőségét keresi - zárta beszédét az idős politikus.

Erdei D. István RMDSZ-es parlamenti képviselő reagált a holland politikus felszólalására, miszerint az erkölcsi válság indította el a gazdaságit. Erdei szerint is egy felső szabályozásra van szükség, amely korlátozza a profit-halmozást.

Következő felszólaló Henk-Jan van Schothorst, a Hollandiai Többpárti Demokrata Intézet konzultánsa volt, aki a krízis hatásáról a kelet és nyugat európai országokra értekezett. Van Schothorst emlékeztettet mekkora öröm volt, amikor Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, azonban az ünneplés nem tartott sokáig, mert 2007 második felétől már a gazdasági válság éreztette a hatását. Ezt a válságot valójában Nyugat-Európa importálta Kelet-Európának, mivel a keleti-európai bankok a nyugatiak ellenőrzése alatt állnak. Emiatt a keleti vidékeken sokan az uniót vádolták. Részben igazuk is volt, tette hozzá a politikus, de ezt önmaguknak is köszönhetik, mivel óriási kölcsönöket vettek fel. Például Litvániában az egy főre eső nemzeti tartozás 2002-2007 között 80%-ra emelkedett.

A kelet-európai államok különbözőképpen élik meg a válságot - magyarázta a szakember. Az első csoportba azok tartoznak, akik legkönnyebben fogják átvészelni a nehéz időszakot, mint például Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Csehország. És hogy mi a titkuk? A holland politkus szerint ezek az országok azért virulnak, mert többnyire közép-jobbos kormányok van hatalmon, amelyek elég szigorú pénzügyi és gazdasági szabályok szerint müködtetik az országot. Véghezvitték a reformokat, még ha azok fájdalmasak is voltak.

A harmadik, legrosszabb csoportban van azonban Magyarország és Románia is. Ezekben az államokban nem szerették a lakosok a stabilizáló programokat, társadalmi elégedetlenség lett az eredménye, emiatt könnyen adódhatnak akár etnikai konfliktusok is. Ennek ellenére Romániának mégis jobb az unión belül lennni, mint kívül, mert ezáltal is növekszik a hitele az országnak és számos segítséget kaphat. Nyugat és Kelet-Európa ugyanabban a hajóban evez, ezért közös érdekünk hogy megpróbáljunk kikerülni ebből a krízisből - fogalmazta meg a politikus.

Rövid kávészünet után a Dirk-Jan Nysink, az SGP ifjúsági szervezetének menedzsere vette át szót, és a fiatalok szélsőséges politikai ideológiák általi befolyáltságáról beszélt. A fiatal poltikusnak kérdést tett fel Igaz Máté, a Szatmári Magyar Diákszövetség elnöke, aki arra panaszkodott, hogy a szatmári fiatalok számára nehéz vallási tárgyú programokat szervezni, és nehéz elfogadtatni velük a kálvini konzervatív tanokat, holott azok képviselnek valódi értéket. Dirk-Jan Nysink szerint a holland fiatalok körében sem népszerűek túlságosan a kálvini eszmék, mivel túlságosan konzervatívnak tartják. Az előadások végén Higyed János lelkipásztor vacsorára invitálta résztvevőket.